Diaz blogja ( Black Russian Terrier)

Debrecen CACIB kiállítás 2014.07.19.

Erre a hétvégére a „kaland” a legjobb szó, mert már pénteken csak kapkodtam a fejem, hogy mi is történik.

Meglátva az „autómat” tudtam, hogy indulok valahová, de arra nem számítottam, hogy gazdám munkahelye előtt lesz a végállomás. Kérdően néztem Krisztinára, mire ő elmagyarázta, bárhogy is sakkozott az idővel és az elintézendő dolgokkal, más megoldást nem talált, minthogy a nap egy részét itt töltöm vele, majd hazafelé megállunk a kozmetikusomnál, mert szombaton reggel irány Debrecen a CACIB kiállítás.

autó03

Ebből ami igazán izgatott engem, mit szólnak gazdám kollégái hozzám.

Semmit sem szóltak, bár láthatólag nagyon örültek nekem. 🙂

Ricsi közeledését egy apró kis morgással utasítottam el, viszont boldogan üdvözöltem volna Katát, aki azonban sajnos épp szabadságon volt. Jó ötletnek tűnt, hogy az irodában üssem el az időt valamivel, de valahogy ez nekem nem jött be, így felajánlották az egyik földszinti szobát, ahová viszont nem voltam hajlandó még elindulni sem, mert sokkal jobban izgatott a lépcső, így a tőlem megszokott módon, határozottan elindultam felfelé. Láttam Krisztina arcán, hogy sem kedve, sem ideje harcolni velem, így méltóságteljesen bevonulhattam az emeleti szobába, ahol csendben és nyugodtan várakoztam.

20140718_124608_resized

Késő délután érkeztünk meg a kozmetikushoz, ahol szeretett volna gazdám néhány fotót készíteni. Megszoktam, hogy fotóznak, viszont mindig azt gondolom, hogy pózolnom is kell. Hát nem kellett volna, mert addig izegtem mozogtam, próbálkozva a legelőnyösebben mutatkozni, hogy végül a kozmetikus megkérte Krisztinát, hogy egyelőre adja fel ezt a fotó projectet. Gazdám azonban leleményes, így az ablakon keresztül készített képet rólam, amint éppen szépülök.

20140718_195008_resized

A pénteki kalandokhoz képest a szombat szinte eseménytelen volt, bár az úton a megszokott nőuralom helyett végre a férfiak voltak többségben, mert óriási örömömre gazdám.2 Gyuri is jött velünk a nemzetközi kutyakiállításra.

A kiállítási körben egy számomra ismeretlen bíró, Kateryna Pereguda (Ukrajna) várt, kiről annyit érdemes tudni, hogy neki is van orosz fekete terriere.

Kateryna Pereguda

Korrekt, alapos bírálata után CAC, CACIB, BOB címmel lettem gazdagabb, így nagyon vártam a Best in Show-t.

Diaz CACIB Debrecen  2-1

Addig is gazdáim rövid sétát tettek Debrecen hangulatos utcáin, engem a boksz biztonságába helyezve és Lilla gondjaira bízva.

Diaz Debrecen BIS 2

A B.I.S. jól alakult, a 2. fajtacsoportban (ahová az orosz fekete terrier tartozik) a legjobb 5-ig jutottam.

Diaz Debrecen BIS mozgásban

Mire hazaértünk mindenki alaposan elfáradt, de engem ez sem gátolhatott abban, hogy lerohanjam Daniilt és kutakodjak kicsit a mindig csavargó Liza után.

Pécs – Expo Center CACIB 2014.06.22.

A hétvége tele volt különleges eseményekkel (nyári napforduló, múzeumok éjszakája), de a legkülönlegesebbet én kaptam, mert vasárnap édes kettesben mentünk Krisztinával Pécsre egy újabb CACIB kiállításra.

Expo Center

Nagyon bírom, mikor a hölgyek (Lilla és Krisztina) csacsognak egész úton, de jól esett, hogy most kivételesen csak kettőnkről szólt minden. Örökre közös élmény marad az M6 autópályán suhanni, élvezni a tájat, az alagutak különleges hangulatát.

Persze a kiállításon kitörő örömmel üdvözöltem Lillát, és nagyon jó kedvűen hajtottam végre a feladatokat, amit egy rangos CACIB kiállításon elvárnak tőlem.

10462793_883730844975982_2836691895944017455_n

Végre, hála Lillának már saját fésülködő asztalom is van, ami persze ugyanolyan, mint amit eddig használtunk, de ez csak az enyém!

fésülködő asztal

Még nincs rajta a „logóm”, de hátha egyszer valahogy rákerül! 🙂

10270759_330190203795436_9099845788065143797_n

Szépen álltam, és lendületesen futottam és igazán nagy empátiával fordultam a számomra ismeretlen Dr. Balogh Katalin küllembíró felé, akitől végül is megkaptam a CAC, CACIB és BOB címeket is.

10426816_884741591541574_8220302774551892033_n

Nagyon hamar véget ért a bírálat és bár gazdám azt tervezte amint lehet haza is indulunk, Lilla rábeszélte, hogy maradjunk még. Én azt hiszem Lilla valójában velem akart lenni, így egyáltalán nem bánta, hogy gazdim elment egy kis városnézésre, meg vásárlásra. Hát nem tudom mit látott és mit vett, szerintem semmit, de én a legfontosabbat, a mosolyát kaptam ajándékba.

10395194_883909191624814_5411449896067534612_n

A héten, ahogy mindig, megyek kutyasuliba, meg úszni és sétálni nagyokat gazdáimmal, aminek nagyon örülök, mert Daniil azért már többet pihen, mint játszik, Liza cica pedig önállósította magát. Azon kívül, hogy hazajár körbenézni, jól bekajál és már megy is, hogy madarakat figyeljen és akár lecsapjon rájuk. Közelebbi ismeretségeket köt egyéb kisállatokkal, szóval a vadászösztön most nyáron nagyon erős benne.

Ahhoz képest, hogy kutya vagyok egy kislány is megirigyelné az otthoni begumizott frizurámat.

Daniil megnyugtatott, hogy egy bizonyos kor felett már nem lesz ekkora felhajtás a szőröm körül, Liza megdöbbent, mikor először meglátott így.

Most mit mondjak? Gazdáim és handlerem azt akarják, hogy begumizva hordjam a hajam otthon, hát én elviselem, sőt, lassan már nem is idegesít, és megszokom.

Most pihi jön, hogy hová megyünk legközelebb, gőzöm sincs! 🙂

10389483_883730718309328_2112690234244541049_n

Komárom – Monostori erőd CACIB 2014.06.07-09.

3 nap, 1 RES.CACIB, 2 CACIB, 2 BOB!

Már csütörtökön (06.05) érdekes beszélgetés ütötte meg a fülemet. Krisztina, Gyuri és Szabolcs valami utazásról beszélt, sokat emlegették Lillát, amiből én nem következtethettem másra, minthogy kiállításra megyünk, de arra nem gondoltam, hogy valójában gazdáim utaznak el, minket (Daniilt, Lizát és engem) pedig Lillára bíznak.

Daniil egykedvűen, én örömmel, Liza macskához méltóan teljes érdektelenséggel vette tudomásul, hogy a pünkösdi hétvége akár még egy nagy buli is lehet.
Hát buli az volt, de nem úgy, ahogy mi azt elterveztük.

Pénteken (06.06) már a kutyakozmetikusnál enyhe trauma ért, mert teljesen új „frizurát” kaptam.

10376932_10152106589787547_6545161779120682719_n

Szombaton (06.07) László István (HU) bírálatának végén gazdagabb lettem egy CAC, CACIB és BOB címmel.

10458154_10152112284237547_1898857942958323414_n

Volt egy halvány érzésem, hogy vasárnap (06.08) ismét melegben várakozás, bevonulás egy bírói körbe, állás, futás és a végén egy bírói ítélet tudomásul vételével telik a nap. Hát nem tévedtem.
Szabó Sándor (HU) úgy döntött én kapom a CAC és a Res.CACIB címet.

10441285_10152112284297547_4597987772966970920_n

10441497_10152112284397547_8994040237502633924_n

Hazafelé elterveztem, hogy óriási játék lesz Daniillal (már amennyire ő bírja) és Lizával is kergetőzöm egyet, de Daniil annyira magába volt roskadva, hogy még mindig nem került elő sem Krisztina, sem Gyuri, sőt Szabolcs sem, hogy percekig képes volt a semmibe révedve ülni, mire Lilla egy enyhe kis bökéssel lepte meg az „öregurat”. Na Daniilnak több sem kellett, kissé elragadtatva magát rámordult az amúgy általa is nagyon kedvelt Lillára. Az számomra teljes rejtély, hogy Liza mire föl vette a bátorságot, hogy megkarmolja Lillát, de tény, hogy megtörtént.

Hétfő (06.09) reggel a séta után laza, elnyújtózós pihenést, vagy egy kellemes úszást képzeltem el magamnak, de ebből semmi sem lett, mert bár kocsiba ültünk, de ismét csak Komárom CACIB kiállítás volt a célállomás.

Mint az előző két napon is a nyílt osztály versenyzői között vonultam be a bírói körbe, ahol Mrs. Ekaterina Senashenko (RU) fogadott. Első gondolatom az volt, hogy „na Diaz, ez nehéz dió lesz”, de aztán eszembe jutott, hogy Lilla mindent megtesz, hogy én kényelmesen érezzem magam, például ventilátorral hűtött, hogy elviselhetőbb legyen a meleg, és az is bevillant, hogy ha én ma innen CACIB és BOB címmel térek haza, Krisztina mennyire büszke lesz rám, szóval megráztam magam és legjobb formámat mutattam a fajtagazda országból érkezett bírónőnek.

A bírónő respektálja és szereti azt a típust, amit én képviselek, és bár megjegyezte, hogy jót tesz majd nekem, ha még „férfiasodom”, de így is engem látott a legszebbnek, így megkaptam a CACIB és BOB címet is.

10325700_775465395826882_1724814370356836698_n-Ivett Braun

Otthon már a teljes család várt, és nem csak Krisztina, hanem Gyuri és Szabolcs is meghatódottan vette tudomásul pünkösdi sikereimet.

Még néhány kép:

1908025_10152112284442547_3176315803263544932_n

                   10390940_10202626470882154_5467948494314946007_n-Vörös Zsuzsanna  10458443_10202626467682074_8917033385868221906_n-Vörös Zsuzsanna

Szatmárnémeti (Satu Mare) CACIB kiállítás

Úgy érzem világutazó lettem.

Alig múlt el az előző hétvége, pénteken ismét a kozmetikusomhoz mentünk, majd irány egy újabb nemzetközi kutyakiállítás Szatmárnémetibe.
Mit nekünk 328 km, utaztunk ennél már többet is Krisztinával és Lillával, és miután életünk részévé vált a kiállításokra járás, nem akadok fent én sem azon, hogy 3-4 órákat kell eltöltenem az autóban. Ők ketten beszélgetéssel töltik az időt, én meg hallgatom az esélylatolgatásaikat. Mire odaérünk egy kiállításra nagyjából tisztában vagyok az ellenfeleimmel, és azzal is mire figyeljünk oda Lillával. Mindig komoly konkurenciával szembesülök, így nem csoda, ha izgulok is, mert mindenki nyerni megy egy kiállításra, és sokszor apróságok döntenek arról ki lesz győztes és kié lesz a második hely.

Mondhatnám, hogy az út eseménytelenül telt, de ez nem igaz, mert rendetlenkedett a gyomrom, így már az út elején ráhoztam a szívbajt gazdámra. Nem tudom mi lehetett a baj, de az a legenyhébb kifejezés, hogy rosszul éreztem magam. Többször megálltunk, de hála istennek újabb rosszullétek nem törtek rám, így bár nagyon fáradtan, de szerencsésen megérkeztünk a szállodába, ahol én semmi másra nem vágytam, csak egy jó kiadós alvásra.

Hotel Astoria - Szatmárnémeti (Satu Mare)

Gazdám, a Hotel Astoriában foglalt szobát, ami nekem tökéletesen megfelelt, de igazából csak másnap érzékeltem, hogy egy hatalmas és nagyon világos, kellemes sarokszobában aludtunk.

Hotel Astoria Szatmárnémeti (Satu Mare) szoba

Szombaton (04.26.) lényegesen jobban éreztem magam, bár az evésre gondolni sem mertem, viszont a vizet boldogan lefetyeltem, ezzel is megnyugtatva gazdámat, hogy a kiszáradás veszélye nem fenyeget, és bátran elindulhatunk a Rex Piacra (Piata Rex), ami a kiállítás helyszínéül szolgált.

piata_rex_outside

Már odaérkezésünkkor kiderült, hogy ez egy nagyon „kényelem centrikus” kiállítás, mert a bírói körök közelében alakították ki a parkolóhelyeket, így aztán a boxomat elő sem vettük, kényelmesen várakozhattam a kocsiban. Gyomrom ugyan enyhe tengeribetegség jeleit mutatta még,  de készen álltam a bírálatra.

bezzecchi_giulioabrakimov_shamil

Délelőtt a CAC kiállításon Giulio Bezzecchi (Olszország) bírált, akitől megkaptam a CAC címet, majd délután a CACIB kiállításon az Oroszországból érkező Shamil Abrakimov bírálata eredményeként CAC, CACIB, BOS címet értem el.

 

A BOS címet nem mindig adják ki, így elmondom mi is ez. Ez a cím azt jelenti, hogy miután kiválasztja a bíró a fajtagyőztest (BOB), az ellenkező nem győztes kutyáikból választja ki a BOS kutyát.
Szóval a bírónál egy szépséges szuka lett a fajtagyőztes és én mint kan lettem a BOS.

Tudom, hogy kicsit bonyolult ez a sok cím és időnként én sem értem, da szerencsére handlerem Lilla és gazdán Krisztina tökéletesen érti ezeket.

Este már jól bekajáltam, majd édesdeden aludtam vasárnap reggelig.

kiállítás előtt az Astoria Hotelben

szabo_bela

A vasárnapi (04.27.) orosz fekete terrier (Black Russian Terrier) fajta bírálata nagyon gyorsan lezajlott.
Bevonultunk, futottunk, P. Szabó Béla a bíró gondolkodott kicsit
majd úgy döntött a CAC címem mellé „csak” a Res.CACIB címet adja nekem.

 

Persze jobb lett volna azon a napon is a CACIB, de elégedett vagyok. Megszereztem a 4. ország championátusát, így már a HRCH (horvát), HCH (magyar) és SRBCH (szerb) mellett elmondhatom, hogy RoCH (román) champion címmel is büszkélkedem.

Salgótarjánban jártam

Az elmúlt héten gazdám mindenféle tablók készítésével volt elfoglalva, aminek eredményeként készült is néhány, én meg éltem a rendes hétköznapi életem.

montázs-1-11

montázs3

Kutyaiskola, gyakorlás, engedelmességi oktatás és persze játék Daniillal és Lizával, bár vele nem könnyű, mert éjszakai életet él, – amikor én alszom -, napközben meg ő alszik, amikor meg én vagyok ébren. Hát nem könnyű a macskákkal.

Liza 2014.03.20

Szombaton azért felkaptam a fejem, mert egyszer csak a kozmetikusomnál találtam magam, amiből 2 dolog következhet. Vagy úgy ítélte meg gazdám, hogy rám fér egy kis kényeztetés, 🙂 vagy kutyakiállításra megyünk.

kozmetikusnál 2013.03.22

Vasárnap reggel már tudtam, hogy most nem az őrző-védő énemre kíváncsiak, hanem a szép, békés, elegáns tartásommal kell elvarázsolnom a küllembírót.

Salgótarján alig több, mint 100 km, így 1 órás autókázás után meg is érkeztünk.

A körben Papp László (RO) bíró elé vezetett fel handlerem Lilla. Életemben először indultam Győztes osztályban, kicsit izgultam, de enyém lett a CAC, majd az összevetésnél bezsebeltem a BOB címet is.

969308_10151963644132547_967418869_n

Gazdám nagyon büszke volt és valljuk be reménykedett egy fajtacsoport győzelemben is, de ott egy szintén fekete, szépséges újfoundlandi nyert, aki később a BIS címet is megkapta.

Bis kép-Ebtenyésztők Nógrád Megyei Egyesülete

(kép forrása: Ebtenyésztők Nógrád Megyei Egyesülete)

Itthon, ahogy szoktam berontottam a lakásba és „letámadtam” Daniilt, hogy a magam módján ünnepeljem meg győzelmemet. Liza? Ja, ő aludt! 🙂

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!