A hétvége tele volt különleges eseményekkel (nyári napforduló, múzeumok éjszakája), de a legkülönlegesebbet én kaptam, mert vasárnap édes kettesben mentünk Krisztinával Pécsre egy újabb CACIB kiállításra.
Nagyon bírom, mikor a hölgyek (Lilla és Krisztina) csacsognak egész úton, de jól esett, hogy most kivételesen csak kettőnkről szólt minden. Örökre közös élmény marad az M6 autópályán suhanni, élvezni a tájat, az alagutak különleges hangulatát.
Persze a kiállításon kitörő örömmel üdvözöltem Lillát, és nagyon jó kedvűen hajtottam végre a feladatokat, amit egy rangos CACIB kiállításon elvárnak tőlem.
Végre, hála Lillának már saját fésülködő asztalom is van, ami persze ugyanolyan, mint amit eddig használtunk, de ez csak az enyém!
Még nincs rajta a „logóm”, de hátha egyszer valahogy rákerül! 🙂
Szépen álltam, és lendületesen futottam és igazán nagy empátiával fordultam a számomra ismeretlen Dr. Balogh Katalin küllembíró felé, akitől végül is megkaptam a CAC, CACIB és BOB címeket is.
Nagyon hamar véget ért a bírálat és bár gazdám azt tervezte amint lehet haza is indulunk, Lilla rábeszélte, hogy maradjunk még. Én azt hiszem Lilla valójában velem akart lenni, így egyáltalán nem bánta, hogy gazdim elment egy kis városnézésre, meg vásárlásra. Hát nem tudom mit látott és mit vett, szerintem semmit, de én a legfontosabbat, a mosolyát kaptam ajándékba.
A héten, ahogy mindig, megyek kutyasuliba, meg úszni és sétálni nagyokat gazdáimmal, aminek nagyon örülök, mert Daniil azért már többet pihen, mint játszik, Liza cica pedig önállósította magát. Azon kívül, hogy hazajár körbenézni, jól bekajál és már megy is, hogy madarakat figyeljen és akár lecsapjon rájuk. Közelebbi ismeretségeket köt egyéb kisállatokkal, szóval a vadászösztön most nyáron nagyon erős benne.
Ahhoz képest, hogy kutya vagyok egy kislány is megirigyelné az otthoni begumizott frizurámat.
Daniil megnyugtatott, hogy egy bizonyos kor felett már nem lesz ekkora felhajtás a szőröm körül, Liza megdöbbent, mikor először meglátott így.
Most mit mondjak? Gazdáim és handlerem azt akarják, hogy begumizva hordjam a hajam otthon, hát én elviselem, sőt, lassan már nem is idegesít, és megszokom.
Most pihi jön, hogy hová megyünk legközelebb, gőzöm sincs! 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: