A hétvégén újabb város, újabb szálloda, újabb CACIB kiállítás.
Pénteken a kutyakozmetikusnál már gondoltam, hogy kiállításra megyünk, de azt nem hittem volna, hogy ez a kiállítás merőben más lesz, mint az eddigiek.
A jól megszokott hölgykísérőim – Krisztina és Lilla – mellett, végre erősítést kaptam férfifronton, mert gazdám.2 🙂 (Petrus György) is csatlakozott hozzánk.
A pihenőkkel tarkított 6 órás út eseménytelenül telt.
A szállodát kellemes meglepetésként óriási park és erdő vette körül, szóval az esti 30-40 perces séta nem csak nekem, gazdáimnak is jól esett a hosszú út után, pláne hogy utána igazán jól aludtam át az éjszakát.
Reggel zuhogó esőre ébredtünk, ami leginkább gazdáimat zavarta, mert ők délelőtt városnézést terveztek a festői szépségű Karlovy Vary-ba, én meg jól elvoltam a szállodában.
Már szinte azt hittem nem is kiállításra jöttünk, amikor megláttam Lillát kefékkel, fésűkkel felszerelkezve.
Alapos munkát végzett, „már” este 11-re kész is lett az „átfésülésemmel”.
A kiállításon, néhány általam soha nem látott kutyával is szembetaláltam magamat, de bizakodva, bár kissé bohóckodva vártam a soromra. Bár ne bohóckodtam volna, mert a szigorú Lilla úgy döntött, kettesben jobban tudunk együttműködni, így gazdáimat Prága nevezetességeinek felderítésére buzdította, ergo elküldte őket.
Nekem ez sem tetszett (azt hiszem nem voltam jó passzban), mert a fényképezést is untam, sőt még egy kedves kutyalány közeledését is ugatással fogadtam, ahelyett, hogy „közelebbről” ismerkedtünk volna.
Vondrous Otakar bírálata rendben lezajlott, örömmel „vettem át” a CAC és Res.CACIB címeket.
A fajtagyőztes (BOB) címet ezen a kiállításon szuka zsebelte be.
Hazafelé mindenki fáradtan bóbiskolt az autóban, kivéve a sofőrt és engem. Alig vártam, hogy otthon Daniillal játszhassak egy jót, és „megvitassuk” élményeimet.