Karácsony

Karácsonykor mi másról mesélhetnék, mint arról hogyan ünnepelnek azok, akik ott élnek, ahonnan az én őseim származnak.
Még csak ismerni sem kell engem ahhoz, hogy bárki kitalálja, egy Orosz Fekete Terrier Oroszországból származik.

Én ugyan már Budapesten születtem, de nagyapám (Dimitrij Knjaz Zolotoga Grada) még ott született, bár itt nevelkedett. Anyai dédnagyapám (Bart Barby s Bronnich) viszont Oroszországban született és élt. Onnan indult és oda is tért vissza „világhódító” útjairól. Igen, világhódító, mert amit lehetett az megnyert. Ő volt 1998 világ-győztes kutyája, meg még sok más győzelemmel is büszkélkedhet, de erről majd máskor, most térjünk vissza az orosz karácsonyhoz.

Eltérően az európai és pláne az amerikai kultúrától Oroszországban a karácsony januárban van, a naptár módosítás, vagy annak elmaradása miatt, ráadásul a ’90-es éveket megelőzően nem igazán nézték jó szemmel, ha valaki valláshoz kapcsolódó dolgokat ünnepelt, így aztán maradt az új év megünneplése, fa állítással, ajándékozással. Oroszországban is van télapó, de „Fagyapónak” hívják és segítőjével a „Hóleánnyal”, vagy más néven „Hópelyhecskével” osztja szét az ajándékokat.

Egy hagyományos karácsonyi menü 12 fogásból áll, mert 12 apostol van, vagy azért, mert ezzel is biztosítani akarják, hogy az elkövetkezendő 12 hónap mindegyikében legyen mit enni. Akárhogy is legyen, nagyon készülnek, és akár hónapokon át spórolnak, hogy ne szenvedjenek semmiben sem hiányt ezen a napon.

Ahogy őseim az orosz karácsonyt, úgy én a magyar karácsonyt élvezem. Gazdám és persze így az én kötelességtudatom is igen fejlett, mert 2 nappal karácsony előtt meg elmentünk kutyaiskolába, hogy csiszolgassunk kicsit még az engedelmességemen.

Karácsony első napján pedig sétát tettünk a városban „kicsi” gazdám kutyájával, és gazdáimmal.

Lelkem mélyén tudom, hogy ez is épülésemet, engedelmességemet szolgálja, de nem baj, mert az a lényeg, hogy együtt mászkálunk a gazdáimmal. Nagyon sok helyre visznek, hol a hegyre, hogy a városba, és én imádok menni, utazni!